Az utazás legnehezebb ébredése. Nagyon korán kellett kelni és tegnap fél 2 körül értünk haza. Ma Rovaniemi-ig el kell jutnunk, ami már Fin(g)ország. Még tegnap elhatároztuk, hogy ha törik, ha szakad elmegyünk Hammerfestbe, a Föld legészakibb városába. Sajnos nem volt sok időnk nézelődni, de nem is ez volt a lényeg. Ismét teljesült egy gyermekkori álom, amikor is Marci kiskorában nézte a Guiness rekordok könyvében a fotót erről a helyről és számtalanszor megpróbálta elképzelni, hogy milyen lehet itt az élet. És most itt álltunk, ha csak egy rövid ideig is és élőben láthatta a kemény teleket viselt utcákat és a szélsőségekhez szokott embereket. Nem szép város, de nagyon tanulságos.
Mivel ma azonkívül, hogy szarvasok közt szlalomozunk a finn országúton - ahol 100 km-ént van egy település és egyébként csak erdő, erdő, erdő - arra gondoltunk, hogy számot vetünk az eddigiekkel.
Először is pár jó tanács, hogyha hasonló utat szerveztek ezen a környéken.
Nos fiúk, lányok akár hiszitek, akár nem nincs szükség se fürdőruhára, magas sarkúra (esetleg ha szerencséd van és jó idő van Stockholmban), se miniszoknyára sőt még rövidnadrágra sem.
Ezek hihetetlenül sok fontos helyet elfoglalnak, ahova viszont érdemes pakolni bélelt gumicsizmát, jó túra bakancsot, sok hosszúnadrágot, kabátot minden mennyiségben, kesztyűt, sálat és természetesen sapkát.
A három ország közül valóban Norvégia természeti adottságai a legelképesztőbbek, de nem győztünk betelni Stockholmmal, mint valódi gyöngyszemmel.
Optikai felszereléseket mindenképpen raktározzatok el és kiemeljük -ha van- a látcsövet, mert a fjordokat és a hegységeket ezen keresztül is megnézve, csodálatos élményekkel gazdagodhatsz.
Ha Norvégia alapvető turista útvonalain haladunk, olyan sokszor és annyit kell fizetni mindenért, hogy az embernek az az érzése támad, hogy folyamatosan bírságolják. Ez a tény rendkívül sokat elvesz amúgy lélegzetelállító élményekből. Sokszor tartózkodtunk rossz szívvel az amúgy csodálatos és régóta áhított helyeken. Ha azonban valaki jobban megismeri az országot és megtalálja az ugyanolyan élményeket nyújtó, de nem klasszikus turista helyeket, akkor ott maradéktalanul lubickolhat eme csodálatos ország által nyújtott élményekben.
Tapasztalataink alapján a „legturistabarátabb” hely a Lofoten-szigetek, ahol nem akarnak kordonokat vonni a természet által kreált remekművek elé és hagyják, hogy az érdeklődő ember bármit megnézhessen és valóban jól érezheti magát.
A Nordkapp hihetetlen erejű hely, szinte soha nem tud közömbös maradni, de itt nagyon felerősödik az emberek az az érzése, hogy nem csodálhatja hátra dőlve az elé tárultakat, mert állandóan résen kell lenni, hogy hol és mit kell még befizetni. Ha valaki átmegy az alagúton, megszáll egy éjszakára, kimegy a glóbuszhoz és megtankolja az autóját, eszik egy szendvicset, akkor szinte egy magyar átlag havi keresetet ott hagy és közben alig volt magasabb komfort fokozatban egy sátornál. Az se jár sokkal jobban, aki ezt az utat biciklivel vagy gyalog teszi meg.
Arra biztos a norvégok is rájöttek az évek tapasztalati során, hogy ezeknek ellenére mégsem távozik az ember fancsali képpel, hiszen olyan élményt gyűjt magába.
Sokan sajnálkoztak, hogy hova megyünk „nyaralni”, pedig nem is tudják valójában, hogy Norvégia attól, hogy északi ország közel se szól mindig arról, hogy esik és hideg van. Mi magunk rengeteget élveztük a csodálatos napsütést, ami egy egészen különösen szép őszi hangulattal árasztott el minket. Természetesen ezt főleg az északi országrészre értendő. Minden tájegységet meg tudtunk nézni szép időben is. Ennek az északi nyárnak nagyon különös és gyönyörű hangulata van. Aki egy kicsit különlegesebb nyaralásra vágyik és nem tart igényt 40 fokra, viszont imád ismeretlen tájakon barangolni, kicsit elveszettnek hinni magát valamint szereti, ha sűrűn eláll a lélegzete mindenképpen sürgősen csomagoljon, hiszen ott mindjárt vége a nyárnak!
