Ma elindultunk Töckforsba a tradicionális Midsommar ünnepség megülésére. Hatalmas dugó volt az utakon, ugyanis mindenki most akart a városból kiszabadulni. Szörnyen álmosító idő volt odakint, alig bírtuk nyitva tartani a szemünket. Az utakon egyre többször jelzik a szarvas veszélyt, de mi még sajnos egyet se láttunk. Na de majd Norvégiában! Mivel az utóbbi napokban eszméletlen egészségesen táplálkoztunk a szervezetünk fura jelzéseket adott, emiatt az ebédünket egy Mekiben töltöttük. Isteni volt, pótoltuk a kiesett káros tápanyagokat!
Töckforsba való megérkezésünkkor ismét rossz idő lett. Megismertük Marci sose látott másod unokatestvérét, Vikit, aki Svédországba költözött magyar szülők Svédországban született lánya. Töckforsban él a férjével egy 1800-as évek végén épült tanyán. A tanya mindig is a férje családjáé volt, de ő maguk egy éve élnek itt és itt szeretnének egy csodaszép birodalmat felépíteni, ahol fakitermeléssel, kerámiázással, annak oktatásával, állattartással és zöldség termesztéssel akarnak foglalkozni és ezzel fenntartani magukat. Jó úton haladnak afelé, hogy a tanya teljesen önfenntartóvá alakítsák, már készült az irtás a napkollektorok számára. Gáz természetesen egyáltalán nincs bekötve, vizet a ház melletti kútból nyerik (csoda finom!!) és elektromos áramból most csak nagyon keveset használnak. Itt volt szerencsénk lakni 2 napig, rengeteg emberrel együtt, akik szintén a midsommar mulatságra jöttek és a Vikiéknél aludtak.
A mulatság egy szintén Vikiék tulajdonában lévő nagyon öreg gyár telepen volt, ahol szintén kezdik újraépíteni az ott lévő 130 éves faépületeket és beindítani a vállalkozásukat. Viki férje itt autószerelőként dolgozik pár barátjával és azt mondanunk se kell, hogy az épület telis tele volt jó állapotban lévő, ámde nagyon öreg Volvo alkatrészekkel. Az ünnepség abban a házban volt, amit a későbbiekben hostelként szeretnének működtetni. Mivel elég rossz idő volt ezért az ünneplés nem hagyományos módon zajlott, de így se szenvedtünk hiányt semmiben és nagyon bensőséges volt az összejövetel. Viki barátai fiatalos közvetlenségükkel rögtön befogadtak minket, úgyhogy egy percig nem unatkoztunk. Az ismerkedés után volt közös éneklés, zenélés, evés, ivás, beszélgetés.
